Europa Regalis II-wiki
Advertisement

A köztársaság zászlaja

Adatok:

Államfő: Princeps Matteo Benfico

Államforma: Köztársaság

Hivatalos nyelvek: Latin, Normann, Arab

Vallás: Katolikus (nyugati)

Áttekintés:[]

A Dél-Itáliai Köztársaság egy fiatal köztársaság az olasz csizma alján. Elődje a Salernoi Hercegség. Északról a Pápai állam, keletről az Adriai-tenger, nyugatról a Türrén-tenger, délről a Földközi-tenger határolja.

Története:[]

Az Egyházszakadás, a járvány, és a másfél éves anarchia[]

1054-ben, mikor az Egyházszakadás megtörtént, Salerno Hercegsége egyértelműen a nyugati pápa mellé állt s kijelentette, ha keleti pogányok megindulnak Róma ellen, ők megindulnak Bizánc ellen. Ugyan háború a két vallási nagyhatalom közt nem tört ki, igy is harcolniuk kellett egy ismeretlen és halálos ellenség ellen.

Mint ahogy más országot, igy Salerno-t is elérte a pestis. Naponta százak, ezrek haltak bele kórba. II.Gisulf, Salerno hercege tettesként a keleti keresztényeket, muszlimokat, zsidókat, normannokat nevezte meg. Pogromok, üldözések indultak ellenük. Mindeközben II.Gisulf és családja is elkapta a betegséget 1055-ben. Május elsején Gisulf bele is hal a kórba és a következő napokban követi őt a családja is. Az ország vezető nélkül maradt és megkezdődött a Nagy Anarchia korszaka

A következő másfél évben herceg, herceget váltotta, ennek következtében felütötte magát az anarchia. Szomszéd rabolt, szomszédtól, fellázadtak a helyi normannok, földesúr támadta meg a földesurat a földjeiért, ezrek menekültek el az országból s ha mindez nem lenne elég, a pestis még mindig pusztitott, valamint Amalfi Hercegsége is be-betört az országba. (Előzmény:1052-ben Salerno megtámadta Amalfit.) Másfél év után 1056 novemberében három nemes összeült, hogy változást hozzanak.

A polgárháború, a pestis vissza szorítása, a Salernoi Egyezmény és az Olasz Reconquista[]

Roberto Corneo, Matteo Benfico és Leonardo Villo 1056 november 8.-án összeültek, hogy megbeszéljék, hogyan fordítsak jobbra Salerno jövőjét, hisz mindegyikük szívé ügye volt, hogy Salerno újra régii fényében tündököljön. Egy hónapos tárgyalás után Villo kimutatta a foga fehérjét, feloszlatva a tárgyalást, magánhadseregével megtámadta a Salernoi Hercegi Palotát, ahol a tárgyalás is volt. Corneo és Benfico még időben megmenekültek és fellázadtak, az akkora már diktátorrá váló, Villo ellen. 1056 és 1060 között tartott az Salernoi Polgárháború. Benfico szószerint egyedül, Corneo segítsége nélkül, győzte le Villo-t. Corneo azonban hátbaszúrván szövetségesét megtámadta Benfico-t, ám Benfico szövetségese, Sven Boldmann, normann nemes hadseregével legyőzte Corneo-t, igy 1060 júniusában Benfico és Boldmann megnyerte a polgárháborút, s Benfico kikiáltotta a Salernoi Köztársaságot melynek ő lett az első Dictatora addig, amig a helyzet nem enyhül.

Drákói szigort alkalmazott Benfico, hogy vissza szorítsa a pestist. Karantént vezetett be, megtiltotta, hogy az ürüléket és az ételt az utcára dobják, elrendelte a kártevők és hontalan k indult, főleg állatok kiirtását, valamint a betegek és halottak elégetését. A terv bevált, 1066-ra eltűnt a pestis.

1066 októberében Amalfival békét kötött Benfico. Benfico azonban Amalfit újra tárgyalásra hívta, ám ekkor már ott volt Benevento Hercege, Capua Hercege is. Benfico terve az volt, hogy egyesíti a hercegségeket és Salerno-t egy országgá és együtt kiűzik Bizáncot és az arabokat Dél-Itáliából. 1066 december 2.-án az egyezmény megkötetett és létrejött a Dél-Itáliai Köztársaság.

1071-1074: Az Itáliai-Bizánci Háború: Az olasz Reconquista első hadjárata Bizánc ellen folyt. Egy nagyjából 5 éves felkészülés után Benfico hadat üzent Bizáncnak. 1073. február jában beveszik Nápolyt és 1074-re elfoglalják a Dél-Itália bizánci részeit. 1074 augusztusában aláírjak a Nápolyi Békét melyben lezárták a háborút és Dél-Itália bizánci területei visszakerültek Itáliához.

1075-1081: A Szicíliai hadjárat: Az olasz Reconquista következő hadjárata a Szicíliai Emírség ellen ment. Ez volt Benfico legvéresebb hadjárata. A Szicíliai arabok minden egyes négyzetmiliméterért harcoltak. A legtöbb ember Syracuse, Szicília fővárosának 1077-es ostroma alatt veszett el.  Még ugyanazon évben Tunéziából és Máltáról segítség érkezett Szicíliába, ami még nehezebbé tette a háborút. 1079-ben Szicília felszabadult az arabok alól, s Benfico, megtorolván a segítséget és a sok halottat, partraszállt Máltán és Tunéziában. 1081-ben végül a háború lezárult és Dél-Itália megkapta Szicíliát, Máltát és a tunéziai partvidéket.


27 évnyi nyugalmatlanság után végül nyugalom szállt le a Dél-Itáliai Köztársaságra és Benfico neki kezdett az ország felépítésének.

Benfico bel-és külpolitikája[]

Belpolitika[]

Az állam politikai felépítésé:

Princeps: Az ország vezetője, belpolitikában korlátlan a hatalma, azonban külpolitikában és a rendkívüli helyzetekben a Szenátust össze kell hívnia. Az Princepst a Szenátus választja a Szenátorok közül. Az Princeps cpwsakis férfi lehet és az Princeps titulust élete végéig viseli. Az első Princeps Matteo Benfico lett.

Szenátus: Az Princeps hívja össze külügyi és rendkívüli helyzetekkor. A Szenátus Szenátorokból áll. A Szenátorok egy-egy provincia vezetői. A Szenátor csak férfi lehet és a Szenátor titulust 10 évig viseli, ezután a provincia nemesei maguk közül választanak egyet. A Szenátus az Princepst lemondtathatja, ha: 1. Az Princeps alkalmatlan, 2. Diktátori babérokra tör. Szenátorok:

Federico Moesa di Napoli, Nápoly provincia Szenátora

Ruperto Luchetti di Amalfi, Amalfi provincia Szenátora

Francesco Amatucci di Capua, Capua provincia Szenátora

Augusto Nappi di Benevento, Benevento provincia Szenátora

Silvio Tuscemi di Salerno, Salerno provincia Szenátora

Marco Monti di Sicilia, Szicília provincia Szenátora

Tiberio Avonti di Malta, Málta provincia Szenátora

Abdul Harid al-Tuwnusiu, Tunézia provincia Szenátora

(Provinciák: Pink: Salerno provincia, Kék: Benevento provincia, Piros: Capua Provincia, Sárga: Nápoly Provincia, Barna: Amalfi Provincia, Zöld: Szicília Provincia, Szürke: Málta provincia, Lila: Tunézia provincia)

-Új adózási rendszert hozott létre

-Új, értékálló pénzt verettett (Salernoi Líra)


-Földújraelosztást csinált és új nemeseket nevezett ki

-Szigorú törvényeket hozott létre

-Vissza szorította az anarchia és a pestis következtében létrejött mélyszegénységet és éhezést

-Felújíttatta a városokat és az utakat

-Fejlesztette a kereskedelmet (Újraalapította a Benfico Kereskedelmi Társaságot)

-Fejlesztette a mezőgazdaságot és az ipart is

-Az arabokat átkereszteltette, volt, hogy erővel kellet ezt csinálni


-A katonáknál veterán zsoldot vezetett be

-Sven Boldmann segítségével külön normann alakulatot, illetve Abdul Harid al-Tuwnusiu szenátor segítségével külön arab alakulatot hozott létre

-Modernizálta hadseregét

-Új tábornokokat nevezett ki:

Sven Boldmann-I. Normann hadsereg

Abdul Harid al-Tuwnusiu-I. Tunéziai-arab hadsereg

Enrico Verona-I. Itáliai hadsereg

Noé Crocco-I. Máltai hadsereg

Lombardiai stilusu dél-itáliai katonák

Normann harcos

Arab harcos

Külpolitika:[]

Benefico álma

Benefico álma egy erős, a Római időket idéző, Róma központú Itáliai Köztársaság, és mindent megtesz ezért. Benefico továbbá támogatja egy Keresztes Hadjárat ötletét, mellyel Afrikából és a Közel-Keletről ki tudják űzni a barbár muszlimokat, pogányokat.

Advertisement