Europa Regalis II-wiki
Advertisement

Fővárosok:

Novgorod (852-882)

   Kijev (882-1240)

vallás:

   ortodox (Olga 955 ; 998-tól)

   szláv pogány

A kijevi rusz államalkotó népei a varégok, a szlávok és a finnugorok, amelyek a X. sz. folyamán lassan egybeolvadtak. Nem egységes államalakulatról beszélhetünk inkább kis törzsek laza szövetsége: drevljánok, poljánaok, szervejanok, tyverciek, ulicsok, volinyiak, dulibok, polocsánok, szlovénok, vjaticsok, vótok, veszek, csúdok, mecserek, etc.

Bár Szent Olga 995-ben felvette a kereszténységet, a nép valódi megtérése csak I. (Nagy) Vladimir 998-as megkeresztelkedése után kezdődött meg, ugyanakkor Krisztus tanainak még nem sikerült igazán gyökeret verniük a Rusz fagyos földjébe.

A szlávok a főleg a folyók mentén telepedtek le és kezdtek földművelésbe, elkerülve a konfliktusokat a területen élő népekkel, azonban az ott élő finnugor és balti népek egy részét magukba olvasztották. Harcokat folytattak azonban a Kijevtől dél-keletre újra és újra felbukkanó lovasnomád népekkel a Kazár Birodalom felbukkanása óta, többek között a magyarokkal és a besenyőkkel; egyébiránt utóbbi népet roppant kellemetlennek tartják. A varégok elsősorban kereskedelmi lehetőséget láttak a Rusz területén, azonban később katonai célokra is felbérelték őket a szlávok, a felfegyverzett kalmárok pedig lassan vezető réteggé váltak a területen.

A legendák szerinte a Rusz népei nem tudtak maguk között rendet tartani, így meghívták Rurikot és testvéreit, akik dinasztiát alapítottak Novgorodban.

Oleg 882-ben elfogalalta Kijevet, így ellenőrzése alá vonta a Baltikum és a Konstantinápoly között húzódó kereskedelmi útvonalat. Utódai, Igor és Olga szintén zsákmányszerző hadjáratokat vezettek és a törzseket adóztaták, fiuk Szvjatoszláv pedig egészen az Al-Dunáig vezette kalandozó portyáit.

Bölcs Jaroszláv fejedelem kormányzása alatt írásba foglalták a törvényeket, így megszületett a Ruszkaja Pravda, valamint megszületett az autokefál kijevi metropolitaság.

A nagyfejedelemség fejlett földművelő tevékenységgel rendelkezett, használták a kapát, kaszát, ekét és boronát is, amik segítségével elsősorban árpát, búzát, rozst és zabot termesztettek, valamint fontos szerepe volt az állattenyésztésnek is, amelynek hála, juh, szarvasmarha, kecske és némi sertés és baromfi került az asztalokra. A templomok, házak és erődök elsősorban fából épültek, de a vas- és aranyművesség igen magas fokú volt.

Az ország továbbra is inkább törzsek laza szövetsége, amelyek elfogadják a nagyherceg hatalmát, az adót rendszeresen fizetik és katonailag is segítik. A terület felett igen gyakran változott a terület urainak kiléte és sokszor a családtagok egymáshoz való viszonya is.

A terület jelenlegi uralkodója II. Szvjatopolk nagyfejedelem, akit 1078-ban hívtak meg a novgorodiak miután elűzték fejedelmüket.


Fontosabb személyek:

II. Szvjatopolk

Msztyiszlav Rurik

Konsztantyin Vladimirovich Agafonov


Advertisement