A két ország
Norvégia és Svédország 2 külön ország volt, melyek kisebb támadásokkal, de elvoltak egymás mellett. Mindkét nép a hajózás tudományának mestere volt, az ijesztő vikingek több fejlett nyugati országot is fosztogattak kalandozásaik során, ám a viking harcmodort az ezred fordulóra kezdték megismerni, és már nem voltak olyan eredményesek a fosztogatások, ezért mindkét nemzet vezetője úgy döntött, hogy inkább maguknak termelik meg az élelmet, és becsatlakoznak a számukra kedvező kereskedelembe.
Az egyesítés előzménye
A norvég uralkodó már a 80. életévét taposta, és esélytelen volt, hogy törvényes trónörököst csináljon, és nem is volt neki. Sok rábeszélés után végrendeletében meghagyta, hogy ha meghal, a szomszéd Svédország királya üljön trónjára, ezzel is elkerülve a háborúkat. Alighogy végrendeletét megírta, 1055. december 5.én el is hunyt. Az új király norvég, a svéd Robin Olsen 1056 első napján érkezett meg, hogy egyeztesse a nemeséggel azt a törekvését, hogy a 2 ország szorosan együtt fog működni, és a Skandináv-Félszigeten északi irányba hóditásokat tervez, amiből az előkelőknek is jut majd földbirtok. Ezzel az intézkedéssel lekenyerezett minden nemes norvégot.
Az egyesítés és a Skandináv hadjárat
1058ra a 2 ország összeolvadt, mely 2 évig tartott, mivel 1060ban megindult a Skandináv hadjárat. A háború során Olsen 1. szülött fiát tette meg Svédország urának, hogy azt igazgassa, míg a másik országot, akkor még fiatalabbik fiának szánta, és a hódított területek is az övéi lesznek. Így lényegében papíron kettévált a 2 ország, de a szoros együttműködés megmaradt köztük. A Hódítás az ellenálló vikingek miatt elhúzódott, és csak 1070ben tudták a helyi viking törzsektől elfoglalni a területet, ám ezt sajnos már Olsen nem élhette meg, mivel 2 nappal a győzelem előtt a döntőcsatában egy nyílvessző megölte.
Norvégia ‘’különválása”
Az ország Robin Olsen után gyökeresen megváltozott. Rengeteg új terület került az ország kezére. A nemesek száma és vagyona a hódítások során megnőtt. Minden jel arra utalt, hogyha nem rontanak el semmit az ország fejlődésnek fog indulni. Ám de nehéz dolga volt Olsen második gyermekének Magnusnak. Ő kapta a norvég részt, hogy uralkodjon rajta, de nem rendelkezett megfelelő tudással, hogy hogy kéne irányítani egy országot. Frissen beülve trónba, semmi tapasztalattal kellett elirányítania egy országot, amely a hódított területeken kitörő lázadásokat is el kellett folytatnia. Svédország és Norvégia az egyházszakadásnál mindketten az Ortodox egyház közösséghez csatlakoztak, mert elegük volt a romlott katolikus vezetésből, és erkölcstelenségekből.
Olsen Magnus
A másodszülött trónörökös 1051 augusztus 7.-én született Stockholmban. Csupán 7 éves mikor Svédország és Norvégia egyesült. Hogy jobb egység legyen a Norvégok és a Svédek között fiát Osloba vitte tanulni. Az apja nem szerette volna kisebbik fiát kitenni a hadgyakorlatoknak ezért inkább nagy norvég bölcseknek adta át a gyermeket hadd tanítsák meg a világ dolgairól. A Skandináv hadjáratba nem engedték el csak a bátyját így hiányos ismeretei maradtak a háborúról. Már le is mondott arról, hogy egyszer valaha uralkodó lesz ámde mikor apja meghalt és megtudta, hogy rá hagyta Norvégiát nagyon megijedt. Nem tudott semmit a kormányzásól, a hadsereg vezetéséről a háborúról. Ezt minden egyes norvég nemes és leigázott viking is tudta. Szerencsére a norvég nemesek az apja tiszteletéből kiálltak mellette és próbálják a fiatal Magnust segíteni az uralkodásában. Így sikerült többnyire lecsillapítani a viking lázadásokat. Magnust legfőképpen három nemes segíti az uralkodásban. Az egyik Ragnhild Olafsson hadvezér, akinek a lányát Anridot elvette feleségül és eddig egy fiú született tőle a neve Arve. A másik Sigurd Slembe egyike a sok bölcsek közül, akik kiskorába tanították Magnust. A harmadik Tora Njal a főkamarás, akit még az apja tett meg Norvégia pénzügyeinek a kezelésére.
Ragnhild Olafsson
Még csak fiatal felnőtt volt mikor Robin Olsen egyesítette a két országot. Már akkor kitűnt a norvég hadseregből. Nagyon jól ismerte a viking harcmodort ezért Robin kellő képpen megjutalmazta őt és a családját így nem volt kérdés, hogy egész életében hűséges lesz az Olsen házhoz. A viking lázadásoknál Magnus legnagyobb segítsége volt és a háború végén Magnus köszönete jeléül feleségül is vette a lányát.
Sigurd Slembe
Az öreg Sigurd jobban ismeri Magnust, mint bárki más. Kiskora óta tanítja és hallgatja a problémáit. Magnusnak szinte második apja volt Sigurd ezért mikor király lett nekiadományozott egy hatalmas földbirtokot, de ezt az ajándékot semmilyen feltételhez nem kötötte. Sigurd innentől megfogadta magának, hogy egész életében ott lesz majd Magnusnak és segíteni fog neki.
Tora Njal
A svéd származású Torát még maga Robin jelölte ki norvégia pénzügyeinek rendezésére. Visszahúzódó személyiség, de mindenkinél jobban ért a háborúk menedzseléséhez. Egész életére elköteleződött az Olsen ház mellett. A skandinávi hadjárat során sok területet kapott a királytól, de ő csak az Oslói palotába tengeti a napjait.