Europa Regalis II-wiki
Advertisement

A büszke Bizánci Birodalom történelme során ritkán látott olyan krízist, mint a mostani. Az egyházszakadásig Európa egyik legnagyobb állama volt és 30 évre rá már csak árnyéka régi önmagának. Azonban a Birodalom büszkesége semmit sem változott és tudják, hogy rómaiként az a sorsuk, hogy egy nap visszavegyék az elveszett földeket.

Az egyházszakadás, IX. Konsztantinosz és a Makedón dinasztia kihalása

Az egyházszakadás után, a Birodalomban nagy lett a nyugtalanság. Senki sem tudhatta, hogy hosszútávon, milyen következményei lesznek. IX. Konsztantinosz egy gyenge uralkodó volt. Alatta a hadsereg folyamatosan leépült és egyre több zsoldossereget alkalmaztak, emiatt az ország szépen lassan gazdaságilag is lehetetlen helyzetbe került. A pénz elkezdte elveszíteni az értékét és a birodalom befolyása a környező területekre folyamatosan gyengült. Képtelen volt rendet teremteni és végül betegségben halt meg 1055-ben.

Az őt követő Theodóra elindult az újjáépítés útján és lecserélte a megbízhatatlan embereket, megszabadult az esetleges trónkövetelőktől és elkezdett rendet teremteni az országban. Ennek a folyamatnak a halála vetett véget, amikor a másfél éves uralkodása után megbetegedett és elhunyt. Ezzel 1056-ban a Makedón dinasztia kihalt.


A polgárháborúk

VI. Mikhael uralkodása is gyors véget ért, amikor bolond módon többször vérig sértette a Birodalom katonai rétegét ezzel egy polgárháborút okozva, aminek ugyan gyorsan vége lett, de rengeteg kárt okozott a birodalomban.

1057-ben koronázták meg I. Iszaakioszt. Úgy tűnt egy olyan császár lesz, aki képes együtt működni a pátriárkával de, amikor a császár elkezdte elkobozni az eladományozott földeket a pátriárka megfenyegette, hogy elveszi a császári hatalmát. Konfliktusuk végül ahhoz vezetett, hogy a császár elfogatta a pátriárkát, aki nemsokkal később egy zsinat alatt elhunyt. 1059 végezetes évnek bizonyult mind a császár mind a birodalom számára. Egy bizonyos Cristophros nevű hűtlen áruló fellázította a görög városokat és epiruszt. Önmagában képtelenek lettek volna arra, hogy függetlenedjenek a birodalomtól, de ebben az évben a magyarok és a rendkívül kellemetlen besenyők is hadjáratot indítottak Bizánc ellen. Iszaakiosz a nagyobb fenyegetést próbálta elhárítani így bulgáriában megütközött a magyarokkal és győzedelmeskedett. Sajnálatos módon, már nem élte meg, hogy leverhesse a lázadást is, mert betegség vitte el őt is nem sokkal a magyarokkal vívott csata után.

X. Konsztantinosz és IV. Romanosz

X. Konsztantinosz a többiekhez képest hosszú ideig uralkodott de rendkívül gyenge uralkodónak bizonyult. Uralkodása alatt végzetes csapások érték a Birodalmat és felgyorsult a császárok uralmának széthullása. A császári udvar fényűzése nem ismert határokat, a kiadások folyamatosan nőttek. A császár azt a következtetést vonta le elődje uralmából, hogy a sereg veszélyezteti hatalmát így elkezdte leépíteni a külső fenyegetések ellenére is. A Dél-Itáliai helyőrségeket feloszlatta ezzel a császári hatalom már csak névleges volt a területen. A lázadókkal a zsoldosokból és a hiányosan felszerelt katonákból álló sereg nem bírt el így X. Konsztantinosz megkötötte az egyik legmegalázóbb békét a Birodalom történelme során. Így a görög területek felett is elveszett a császárok hatalma.  A szeldzsukok látták, hogy mi történik az országban így szintén nagyszabású támadásokba kezdtek és egymás után verték meg a Bizánci hadakat A háború, ami később szinte egész anatólia vesztét okozta még az ő uralkodása alatt kezdődik meg.

IV. Romanosz megpróbálta felvenni a harcot a szeldzsukokkal és több sikert is elért. Megpróbált békét kötni velük, de ezek a próbálkozások a saját makacssága miatt kudarcba fulladtak. Végül Manzikertnél a bizánci seregekre döntő vereséget mértek és Anatóliának csak a töredékét tudták megtartani. Ezekben az időkben a szétzilált birodalom végül bulgária felett is elvesztette az irányítást. A galád és becstelen lázadók pedig kihasználták a császár gyengeségét és további területeket vettek el.

VII. Mikhaél és III. Niképhorosz

Miután IV. Romanosz fogságba esett a Manzikerti csata után, kijelentették a trónfosztását és VII. Mikhaél lett a császár. A krízis kezelésére alkalmatlannak bizonyult. Anatólia szinte teljesen elveszett és a törökök elözönlötték a birodalom volt területeit. A császár csak arra volt képes, hogy egy utolsó védvonalat tartson annak érdekében, hogy ne vesszen el minden.

Intézkedései később a bukását okozták és egy lázadás III. Niképhoroszt ültette a trónra.

III. Niképhorosz már jobban teljesített, mint császár és némileg stabilizálni tudta a birodalmat, de nem tartott sokáig mire a köpönyegforgató nemesség ismételten elkezdjen szervezkedni a császár ellen. Niképhorosz hatalma veszélybe került és végül a kedvelt tábornoka Alexiosz Komnénosz vezette zsoldossereg elvette tőle a hatalmat.

I. Alexiosz

I. Alexiosz bizonyult az első olyan császárnak az elmúlt 30 évben, aki stabilitást tudott hozni a megtépázott Birodalomba, ami csak árnyéka volt önmagának. 3 év alatt teljesen megváltoztatta az akkori Bizáncot. A serege, ami főleg zsoldosokból állt az idő nagyrészét azzal töltötte, hogy a lázadozó nemeseket sorra leverte és a császár elkobozta a földjeiket és vagyonukat. Elkezdte megteremteni az alapokat ahhoz, hogy a bizánci sereget rendbe hozza és szépen lassan lecserélte a zsoldosokat így csökkentve az udvar kiadásait. A nemesektől elvett területekre katonákat költöztetett és elkezdte visszaállítani a thema rendszert, hogy ezzel biztosíthassa a sereg utánpótlását a jövőben is. Lépéseket tett, hogy megállítsa az inflációt és ennek érdekében új értékálló pénzt kezdett veretni mely főleg aranyból és ezüstből készült. Az udvar fényűzését visszafogta és a felszabaduló erőforrásokat az utak és városok helyreállítására fordította. A korábban Niképhoroszhoz hűtlen nemeseket elkezdte megfosztani hatalmától ezzel biztosítva, hogy ellene ne törhessen ki komolyabb felkelés. Felélesztette az emberekben a reményt, hogy a birodalomnak van jövője és nem lesznek a lázadók és keleti barbárok martaléka egyértelmű célja, hogy visszaállítsa a Birodalom hatalmát mind Anatóliában mind a görög területeken, hogy az ellenségeik egy nap ismét rettegjenek, amikor meghallják, hogy a római sereg közeledik.

Fontos karakterek:

Alexiosz (bizánci) császár

III. Nikholaosz

Adrianos Komnenos

Advertisement