Europa Regalis II-wiki
Advertisement


A Badeni-Délnémet-koronaszövetség a Szent Római Birodalom területén található szövetség, mely sok grófság és hercegség található. Jelenleg IV. Ottó német-római császár a délnémetek királya.

Története[]

Az ifjú király[]

Fekete Henrik 1056-os halála megrázta a birodalmat. Az egykori nagy császár kinek személyében a regnum és a sacerdotium összefonódott, nincs többé. Egy hatéves fiút hagyott maga után, kit majdan a Száli örökség birtokosául, a németek királyának s császárának szánt. Az ifjú IV. Henrik 1050 November 11-én látta meg a napvilágot édesapja egyetlen fiúgyermekeként. S bár tudvalevő egy uralkodásra szánt gyermek trónrakerülését hosszú évek munkájának s szorgosságának kell megelőznie, Henriket 1054-ben megkoronázták a németek királyává. Édesapja hamarosan bekövetkező halála után nagy súly nehezedett a még szinte tudatlan gyermekre, így az uralkodói feladatokat annak édesanyja s gyámja, Ágnes Császárné látta el, egészen mígnem a női kormányzattal elégedetlen országnagyok elrabolva a fiatal királyt Adalbert Brémai érsek gyámsága alá vetették.Az érsek lábainál nevelkedve 1065-ben elnyerte nagykorúságát 15 esztendősen. Az egyház s az érsek felügyelő tekintete alól kiszabadulva Henrik magát feslettségbe s bűnbe vezette, s tivornyázva az éjnek magát átadva kivívta azon országnagyon hatalmát, kik melléje erővel királyi kormányzótanácsot rendeltek. Feleségül néki Savoyai Bertát adták, kit az ifjú Henrik szíve nem szeretett vala. S saját dühében forrongott a fiatal,hogy szívének tetsző leányt nem találhaték.

A polgárháború[]

Mindezen fortyogó düh és elfojtott vágy felszínre törék Henrikben, ki maga hatalmát végtelennek tartva az országnagyokat birtokaitól megfosztotta vala. S történt ezidőben, hogy Nordheimi Ottó bajor herceg, Magnus Szász herceg s Karintiai Bertold számtalan más uraságokkal fegyvert fogának zsarnok királyuk ellen. Mivel hatalmát a kisnemességgel szándékozott megosztani, nemigen találtaték támogatóra délen, így segítségül hívá az ellene felkelt seregek megállítására Mecklenburg, Oldenburg, Hannover s Flandria urait. Tekintve erre a környező királyok, kik maguk vágni akarék a birodalomból, a Császár ellen felállva megeskették a bizonytalan s félő szívű urakat a Rajnától nyugatra s északon. A hadak az Úr 1070. és 1074 éve között vívták véres harcuk, míglen a dánoktól s frankoktól szorongattatott urak saját házuk védelmére haza nem keltek. Így esett, hogy 1074 Augusztus 2-án Nuremburg mezein Nordheimi Ottó déli szövetsége utolsó csapást mérék a zsarnokra. Dalnokok s krónikások szerint maga a bajor herceg buzogánycsapása okozta IV Henrik halálát.

Az interregnum:

A délnémet urak megszabadulva az egykori király zsarnoksága alól megkezdték a királyi szék s a száli méltóságok pótlását. S bár vitás ügyek valának őszentségével, a felkelő s győzedelmeskedett nemesség a birodalomnak s a királyságnak kormányzótanácsot állít vala, mígnem elegendő pártolót nem nyernek, hogy egyet közölük királlyá s császárrá válasszanak az Isten rendelése szerint is. Megkezdődék hát 1074-ben az idő, melyben a trónon nem ülék vala senki. E tanács mely az egységes délnémet uraságok fölé rendeltetett megtevé maga kormányzójának Nordheimi Ottó Bajor herceget.A tanácsba teteték még Magnus Szász herceg, Udo majd Engelbert Trieri Érsek, Hohenstaufen Károly Sváb herceg, I. Herman Rajnai Palotagróf, Christiaan Huygens Flandria hercege A császári és királyi korona véres Nuremburgi ütközet után Nordheimi bajor birtokaira viteték teljes titokban.A kormányzótanács magát a Szent Római Birodalom császárának helyében tartá számon, hisz mindazon előkelőségek, kik a hitben s hatalomban erősek, s kik a zsarnokot elűzék vala e tanácsban vannak. S bár minden címet s rangot s ezekkel járó munkálkodást ellátni a tanács, a birodalom széthúzása miatt nem tudhaték, magának provisor címeket felállíték, mígnem a rend eljő.Így történik tehát, hogy Isten kegyelmébül s a tanács által rendelék egy birodalmi kancellár Engelbert érsek s bíboros személyében, hogy a kormányzás ügyeit a maga pecsétjével s bölcsességével hitelesítse s vezesse. Rendelék ezek mellé birodalmi főmarsalli tiszt, ki azon hercegségek s országocskák hadainak összehívója s vezetője, kik külső támadás alól a birodalmat megoltalmazék.

Császár kikiáltása:[]

1085. április. 21.-én Császárválasztás tartottak a Német-Római Birodalmon, mely Ottó bajor herceg és I.Péter dán király között zajlott. A választáson 5 szavazatot kapott Ottó, még a dán uralkodó csak 4-gyet, tehát egy elektori szavazattal megválasztották Nordheimi Ottó bajor herceget, ám a választásokat már nem élte túl VII.Gergely pápa, s megkellet várni a Birodalomnak, hogy konklávé megválasztja Isten új helytartóját, mely II.Orbán aki 1085. augusztus. 28-án megkoronázta Ottó németek királlyá és rómaiak császárrá ki negyedik volt aki e néven uralkodik. Nagy ambíciói vannak a Birodalomban.

Közigazgatás:[]

A közigazgatás feladatai a koronaszövetségen mindig a Királyi Tanács és a király jogköre volt, bár lényegében indokolatlanul. A Koronaszövetség hercegei mindig kezelték a saját birtokaikat, a király pedig gyakran maradt saját városában, birtokain és azokat fejlesztette. Ettől függetlenül a törvénykezés szerint a király joga és feladata a Koronaszövetség fejlesztése és igazgatása.

Délnémet államok

Délnémet-államok:[]

  • Trieri érsekség: Engelbert
  • Szász hercegség: Billung Magnus
  • Bajor hercegség: Nordheimi Ottó (IV. Ottó német-római császár)
  • Sváb hercegség: Hogenstaufen Ferenc
  • Würzburg: Grünberg von Rolf
  • Türingia: Ludowinger Lajos
  • Baden: Badeni Gerhárd
  • Rajnai palotagrófság: I.Herman (Ezzonen Herman)

Adórendszer:[]

A nemességből mindenki egyedi adót fizet a király felé. Az adó mind pénz, mind termés, mind katonák formájában jelen van, azonban a nemesség előszeretettel játssza ki ezen rendszer hibáit, hisz amennyi parcella létezik a Koronaszövetségen, szinte lehetetlen számontartani, hogy ki milyen adókkal tartozik az udvar felé.

Kultúra, vallás és nyelv:[]

Kultúra:[]

A Koronaszövetség területén számos különböző nép él. A legnagyobb létszámban a németek élnek a Koronaszövetségen, azonban a határvidékeken élnek franciák, belgák, hollandok, lengyelek, csehek és osztrákok kis létszámokban.

Vallás:[]

A Koronaszövetség államvallása a római katolikus,

Nyelv:[]

A Koronaszövetség területén élő különböző kultúrák különböző nyelvei találhatóak meg. Sokan beszélnek franciául, hollandul, lengyelül és csehül, bár messze a német a legbeszéltebb nyelv. Az államnyelv latin és a törvényeket elsősorban latinul fogalmazzák meg, azonban a törvénykezés és a közigazgatás is németül szokott történni.

Katonaság:[]

Működésük és fegyvernemek:[]

Jahrhundert: 1 század sereg mely a Kapitän vezeti.

Regiment: 10 század sereg = 1 ezred sereg, mely a Obrest vezeti.

Schwere Infanterie: Nehéz gyalogság, mely csak nemesség és a gazdag fölbirtokosok léphetek be.

Schwere Ritterschaft: Nehéz lovasság, mely szintén a nemesek és gazdagok tudtak csatlakozni.

Armbrüste: A számszeríjászok voltak elterjedve, mivel nagyon sok időben telt rendesen megtanulni rendes íjjal bánni.

Hadseregek:[]

Königarmee:[]

A Königarmee (Királyi Hadsereg) mely maga a király irányítja, mely saját birtokán max 10000 ember állíthat elő, plusz a hercegektől, grófoktól kaphat 2000 embert. A polgárok kiképzését a Koronaszövetség Központjában végzik. A sereg fenntartásához minden nemes éves bevételének 5%-t köteles fizetni, melyet a király jó belátása szerint fordít a seregekre.

Reichsarmee:[]

A Reichsarmee (Birodalmi sereg) a Német-Római birodalom hivatalos serege, mely vagy a Császár vagy annak tábornokai irányíthatják. A Császár tud kélni a tagállamoktól 1 ezrednyi sereget, mely a tagállamok megtagadhatják ha megvan rá az okai. Ebből annyit toborozhatnak, amennyit tudnak.

Fürstliche Armee / Armee des Grafen:[]

A Fürstliche Armee (Hercegi Hadsereg) és a Armee des Grafen (Grófi Hadsereg) olyan sereg mely a hercegek/grófok irányítják. Csak 5000 ember állhat fel maximum. A sereg fenntartását saját maguk kezeljék.

Söldnerarmee:[]

A Söldnerarmee a zsoldos seregek, akik könnyű gyalogságból/lovasságból és Íjászokból ált. Egy jó összegért adja oda bárkinek, kivéve ha ellenséges viszonyba áll a Koronaszövetséggel.

Tábornokok:[]


Friedrich Walter.jpg

Friedrich Walter (1050 - ):[]

Friedrich Walter bajor földön született, 1050. május 7-én. Friedrich katonai pályán lépett, hisz gyerekkora óta szerette a katonáskodást és különlegesen a lovakat. Hamar megtanult kardot forgatni, lovon menni. 1066-ban lovaggá vált és új szintre emelte katonai pályáját, s elkezdett megérteni a taktikákat és a stratégiákat. Csatlakozott Nordheimi Ottó seregéhez a német-római polgárháborúba, ahol jól megmutatta katonai tehetségét, sok csatában vitte győzelemre katonáit 2 ütközet kivételével, amikor Ottó is megsérült. A bajor herceg rábízta a rendteremtést. Nagyon jól bánik a lovassággal. Elég agresszív vezető, aki nagyon szereti gyorsan lerohanni és megsemmisíteni az ellenséget, de ha szükséges, ki tud várni a megfelelő pillanatot egy esetleges csapára.


August Sauber.jpg


August Sauber: (1060 - ):[]

1067. szeptember 13.-án látta meg a napvilágot egy sváb birtokon. Gyerekként nagyon szeretett lőni és belemerült az íjak használatára, hisz az apja is profi lövész volt, aki sajnos meghalt egy csatán, mikor polgárháborút dúlt. Részt vett amatőr és prof íjászati versenyeken ahol gyakran bekerült a Top 3-ban. Egy idő után úgy döntött katonai pályára lép. Egyre profibb módon használta az íját és azon gondolkodott hogy miért is nem toborozhat íjászokat. Belemerült a sereg irányításában is nagyon jó taktikus, amikor íjászokat, s számszeríjászokat kell használni. Ő jobban szeret védekezni, mind támadni. Vár vagy egyéb fontos stratégiai helyek megvédésére kiváló.

Lukas Weber.jpg

Lukas Weber (1089 - ):[]

Lukas Weber 1064. július 9-én született Merseburgban egy földbirtokos családban. Lukas hamar megtanult írni és olvasni és nagyon szerette a szerencsejátékokat és a pénzt. Fiatalon ő is katonai pályára léphet. Ő magas remekül forgatja kardját és tudja irányítani lovát, de ám hamar kicsapták, hisz többször sértette meg a szabályokat. Egy idő után hatalmas szerencsejáték függő lett. Míg a többségnek biztos vereség és halál várt, addig Lukas többször nyert sok aranyat plusz megörököltek birtokát. Ő szívesen állít zsoldosseregeket jó összegért cserébe. Weber szexuális ragadozó is volt és olyan pletykák terjednek hogy nagy orgiákat rendez és hogy szinte mindennap szeretkezik. Nagyon agresszíven támad és kegyetlen is tud lenni.



Szent-Német-Római Birodalom:[]

Jelenleg Nordheimi Ottó, IV. Ottó néven uralkodik a Német-Római Birodalmon. Ezért különleges császári joggal rendelkezik.

  • Kérhet sereget a birodalmi tagoktól.
  • Adóztathatja tagokat.
  • Olyan törvényeket, rendeleteket hozhat létre, mely a tagoknak köteles betartani.
  • Birodalmi gyűléseket szervezhet.
  • Szabadon beavatkozhat más tagok belügyeibe, ha a Császár úgy kívánja.



Egyébfontos személyek/családok:[]







Advertisement