Europa Regalis II-wiki
Advertisement

Angol Királyság[]

Angol Királyság zászlaja
Angol Királyság zászlaja
Államforma: monarchia(királyság)
Uralkodó: I.Róbert
Nyelvek: francia, angol
Vallás: római katolikus


Angol Királyság története 1054-1066[]

Az 1054-es esztendő finomam szólva sem nevezhető Anglia számára egy kiemelkedő évnek. A pestisjárvány óriási pusztítást óriási vidékek néptelenedtek el. Rengeteg angol-szász halt meg. Hitvalló Eduárd rendkívül nehezen tudott úrrá lenni a káoszon. A pestisjárvány után több is lázadás is kitört az országában. Ezeket mindig leverte, de hatalma sosem tudott teljesen megszilárdulni. Folyamatosan kereste a kapcsolatokat Európa uralkodóival, hercegeivel.  Baráti viszonyt épített ki Vilmossal, normadia hercegével. A trónt 1051-ben neki is ígérte, számíthatott rá mindenben. 1056-ban egy nagy lázadást csak az ő segítségével tudott leverni. De eközben az ír királlyal is jó viszonyt épített ki. Donnchad mac Briain volt ekkoriban az írek uralkodója. Vele szoros katonai szövetséget kötött, az ekkoriban az észak felől be-be törő skótok ellen, kik már Ír Királyságot is veszélyeztették. Eduárd szüzességi fogadalma révén törvényes utód ki nélkül halt meg 1066-ban. 

Normandiai Vilmos hatalomra kerülése, uralkodása, családja[]

Vilmos Eduárd ígérete miatt igényt tartott a trónra. De nem egy árulás révén, nem Anglia uralkodója. Helyette Harold került a trónra. Mivel Vilmos jó kapcsolatot ír uralkodóval is III. Darmait-al, így az ő segítségét kérte a jogos trón megszerzésén ek érdekében. Az uralkodó fel is ajánlotta. a segítségét, s Fianna képében is meg kapta segítségét. A hastings-i csatában győzelmet aratott, az utolsó angol-száz uralkodó felett. Ebben nagy szerepe volt az ír seregnek is, hisz a Harold fejébe egy ír nyílvessző állt. A győztes csata után Vilmos lett Anglia ura. Mivel néhány angol-szász nemes is, úgy döntött, hogy a sorsdöntő csata elött Vilmos oldalára áll, ezért, az új uralkodó hatalomra kerülése után sem vesztették el az angol-szászok teljesen az ország irányítását. A „hódító” ragadványnévvel illetett új uralkodó szerződést kötött a mellette harcoló angol-szász nemesekkel, melynek eredményeként, földeket kaptak leginkább az elnéptelenedett területeken. Aelweard Wessex grófjának nevezte ki, a csatában nyújtott teljesítménye miatt. A szerződés értelmében vagy gróf, vagy a király elhunyta esetén a szerződést meg kell, meg lehet újítani. Hatalma stabilitása érdekében, úgy döntött tehát, hogy a hozzá hű régi angol-szász rendekkel, mint a normann nemesekkel egyaránt együttműködésre törekszik.

Felesége Matild 10 gyermeknek adott életet: Róbert (2 is), Richárd, Vilmos, Henrik, Agatha, Adeliza, Konstatncia, Adela, Cecília. Róbert a legidősebb fia és őt is szánta a trón örökösének. 1074-ben hozzáadta Agatha lányát, Maxime Valée francia király második fiához, s így Maxime hozományként megkapta Normandia földjét, s ő lett Normandia új hercege. Róbert a trónörökös apjához hasonlóan rendkívüli módon értett a hadviseléshez, így apja örökségét viszi tovább.

I.Róbert hatalomra kerülése,uralkodása[]

1080-ban elhunyt Vilmos. A trónt legidősebb fia Róbert örökölte. Már uralkodása legelején apjához hasonlóan, kereste a kapcsolatokat a szomszédos országokkal. Tovább folytatva apja örökségét az írekkel jó viszonyt ápolt, így kerül sor 1084 legelején majd Cecília., Róbert lányának, és az ír király fiának Diarmat frigyére. Felesége az angol-szász származású Wifrun. Cecília mellett, ki 14 éves, van még 2 fia György és Károly, ikrek kik 12 évesek. Felesége épp várandós az új jövevénnyel.

Apját követve ő is a rendekkel együttműködve kívánja irányítani az országot, De mindemellett szeretné az országot tovább fejleszteni. Nagy vágya egy erős flotta, illetve sereg létrehozása is, mellyel tovább növelheti országa területét. Célja a sziget mielőbbi meghódítása.

Fontos személyek[]

I.Róbert angol király

Nottinghami Wifrun angol királyné

Normann Róbert, a hadi tanács vezetője, hadvezér

Normann Konstancia, apáca

Normann Richárd, bíboros

Advertisement